Paraffin viasz granulátum - ( 25 kg )
| Elérhetőség: | Nem áll rendelkezésre |
 |
| Mennyiség: | x 1 db | |
| Ár áfaval: | 41 535 Ft ( 32 705 Ft áfa mentes ár ) | |
Megnevezés
Paraffin viasz
Felhasználása
A paraffin viasz (köznapi nevén paraffin) tiszta formában fehér, szagtalan, viaszos tapintású, szilárd anyagot alkot. Olvadáspontja a benne található molekulák átlagos hosszától függően 47–64 °C, sűrűsége 0,9 g/cm3. Vízben nem oldékony, de szerves oldószerekben (éterben, benzolban, és néhány észterben) könnyen oldható. A legtöbb vegyülettel nem lép reakcióba, viszont könnyen éghető anyag.
A tiszta paraffin kiváló elektromos szigetelő anyag. Szinte minden ismert anyagnál jobb erre a feladatra, csak néhány műanyag jobb ennél (például a teflon és a PET (polietilén-tereftalát). Egy másik lényeges tulajdonsága, hogy kiváló neutron-moderátor. 1932-ben James Chadwick is paraffint használt kísérletei során, amikor azonosította a neutront.
A paraffin viasz nagyon jó hőtároló képességekkel rendelkezik: fajlagos hőkapacitása 2,14–2.9 J g–1 K–1 olvadáshője pedig 200–220 J g–1. Ezen tulajdonságai miatt néhány speciális esetben gipszkartonok öntése során a gipszhez adagolják. A gipszben lévő paraffin a beépítést követően a nappali időszakban hőt vesz fel, majd éjszaka visszasugározza azt. A viasz olvadáskor nagy mértékben kitágul, ezért termosztátokban is alkalmazzák.
A tiszta paraffin modellezéshez nem megfelelő anyag, mert szobahőmérsékleten meglehetősen kemény, és könnyen törik. Szobrok modelljének elkészítésére ezért inkább méhviaszt alkalmaznak, de néhány esetben paraffint is adagolnak a megmunkálandó viasztömbhöz.
A vegyiparban számos esetben módosítják a paraffint, ugyanis oldalláncok hozzáadásával viszkózusabb, kisebb kristályokat tartalmazó, némely esetben előnyösebb tulajdonságú anyaggá alakítható. Az oldalláncok hozzáadása általában adalékanyagok segítségével (etilén–vinil-acetát (EVA), mikrokristályos viasz, polietilén) megy végbe.